Régi magyar ruhák

Amaranta blogjában nagy örömmel olvastam, hogy mennyire tetszik neki egy régi magyar díszruha, amelyiket szíve szerint menyasszonyként viselt volna az esküvőjén.
Elsősorban az ő kedvéért mutatom meg itt is a gyönyörű ruhát, mert van róla egy jobb képem is, mint ami a neten található.

A ruha Brandenburgi Katalin (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felesége) részére készült sötét szilvakék bársonyból, arany- és ezüstfonalas hímzéssel 1626-29 között.A másik ruha az én kedvencem, évekkel ezelőtt volt egy olyan nagyon őrült ötletem, hogy kékfestőből elkészítem.

Ez a gyönyörűség Thököly Éva (gróf Esterházy Pál neje) menyasszonyi ruhája volt, 1672-ből származik. Szintén sötétkék bársony az anyaga, arannyal és ezüsttel kivarrt virágok díszítik.


Ugye nagyon szép mindkettő?

Egy ideje gondolkodom azon, hogy bár nagyon szeretem a foltvarrást, apróságokat, táskákat, babákat, mindenféle textil holmit készítenék, ha lenne több életem is rá.
De mivel az időm véges és mégiscsak a ruhák állnak hozzám legközelebb, ezentúl főleg ezekről szól majd a blogom.
Pontosabban újat kezdek. Akit érdekelnek az ezekhez hasonló régiségek és újabb holmik, örömmel veszem majd látogatásukat.
(Elérhetőség később az oldalsávban.)

Régen volt

Csak most vettem észre Szarvasmici játékát!
Aki ápr. 1-ig jelentkezik nála és bemutatja menyasszonyi ruháját, ajándéksorsoláson vesz részt.
1998. június 13-án készültek a fotók, ekkor volt az esküvőnk.
Férjem kívánságának megfelelően rövid ruhát kreáltam magamnak. Szerinte nekem nem állt volna jól a hosszú, mert még nagyobb darab lettem volna benne.
(Ehhez tudni kell, hogy a egyszálkóró anorexiás nők az ideáljai.)
Az első képet egy korábbi bejegyzéshez hoztam össze még a másik blogomba, ezért került rá egy nászutas, nem menyasszonyiruhás kép is, elnézést, utólag nem vágtam ki már.
A második képen levágtam a vőlegényt, csak részben látszik a ruhája, amit szintén én varrtam. Igazán jó minőségű közeli kép sajnos nincs a ruháról, nem voltunk műtermi fotózáson, mert abba sem egyezett bele. Ezért nem látszanak igazán a ruha részletei, a csipkerátétek. Több virágot az esküvő napján bontottam még le a ruhám válláról, mert Ő soknak találta, így mondta "sok a susnyás rajta" (ezt a szót -susnyás- azelőtt soha nem hallottam még).
Aztán a második gyerekkel öt hónapos terhesen elhagyott...
Évek multán egy napon fogtam a ruhát és hirtelen felindulásból szétbontottam.
És meg is könnyebbültem tőle lelkileg.

Már megint hópihék

Nagyon rövid leszek most.

Semmi új, csak a "régi" hópiheruháim közül szerepelt-táncolt kettő versenyen.
Sajnos nem lehetséges a képeket az oldalról jobb klikkel másolni,
csak megvásárolni.

Itt találhatók.

Tavaszváró tulik

Articsóka technika kedvelők figyelmébe ajánlom ezekez a szépséges tulikat,
tojás formára készültek.

Csak másoltam egy régi könyvemből, nem én csináltam.
A leírás sajnos nem magyar, talán el lehet rajta igazodni...

Halaknak

Tudom már nem aktuális, hisz már a Kos jegyben jár a naptár, de ez tegnap akadt a kezembe egy magazin lapján pakolászás közben.
Talált, elsüllyedt, ilyen vagyok, ez van.
Kedves halak társaimnak szánom, ha van köztetek egyáltalán, talán részben, vagy egészben magatokra ismertek.

Csak úgy....

...mert nekem nagyon tetszik és kész.....

Március 15.

Először is haza került még ma a fényképezőm, így a lányom rajzát megörökítettem a repülőútja előtt.
Máris nyertünk vele (ha szerencsésen landol), mert minden pályázó megkapja a művét fehér pólóra nyomtatva. Nekünk ez is nagy öröm lesz.

A márc. 15. pedig nálunk nem csak nemzeti ünnep, hanem a születésnapom.
Sajnos már a nagyonsokadik...:-((
Általában rácsodálkoznak, hogy e napon születtem. Az iwiw-en sikerült találnom egy hölgyet, akivel egy évben, egy napon születtünk.
Szülőhelyemen most a lányom iskolája áll. Nyolc éves voltam, amikor felrobbantották az öreg épületet, gondoltam gyerek fejjel, biztosan semmi sem maradt belőle.
Pár hete álldogáltam az iskola aulájában, vártam a kicsengetést. Sok ott a zöld szobanövény, legeltettem a szememet rajtuk. Egyszercsak megpillantottam egy öreg fa virágtartót, rajta fehér festékkel a régi szülőotthon neve! Különös érzés volt. Mégis maradt ott valami, ami még nálam is sokkal öregebb. Egy darabka a múltból.
Talán ő látta az anyukámat fiatalon, engem meg újszülöttként...
Na jó, nem fantáziálok...

Dreams at heArt (Rajzpályázat)

Boglárkám ma szinezte ki a rajzát, amit haza kellett hoznia tegnap a suliból.
Hétfőn adja postára a szakkört vezető tanítónő, Belgiumba utazik a mű.
Fotózni nem tudtam, mert nincs itthon a gépem, kölcsönadtam két napra.
Színes mappában küldték a pályázati tudnivalókat magyarul, logóval nyomtatott rajzlapra kellett alkotni, hátoldalán a szabályzat és adatlap, nyomtatott boríték a feladáshoz.
(Nagyon profi előkészületek!)

A pályázat oldala itt

Ezévi témája: Biztonságos közlekedés egy zöldebb világban.
Ennyit mára nem magamról...

HURRÁ!!!

Három napig volt házon kívül Benjámin, a számítógépünk.
Nagyon "nehéz" volt nélküle, de tegnap este 8 óra táján végre hazajött!
Már csak az a gond, ki szórakozzon vele és meddig, mármint én, vagy a lánykám.
Rengeteg a bepótolnivalónk! :)))

Tűpárnácska

Ma technika órára anyagot, varróeszközöket kellett vinnie az iskolába lányomnak.

Még vasárnap összeszedegettem, ami be volt írva az üzenőfüzetébe, nehogy elfelejtsük mára.
Nem tudtam mibe tegyem neki a gombostűket, varrótűt, hogy ne szórja szét véletlenül és ne is szúrja meg magát. Villámgyorsan összedobtam hát ezt a picurka tűpárnát. Egy korábban készült kistáska apró hulladékaiból pont ki is telt.
Ez volt a vasárnapi termésem.

Beszámoló

Úgy gondolom, hogy ez a blogom a hobbimról szól, ezért a családi gondokat, örömöket majd a másikban írom meg, nem biztos hogy mindenkit érdekel.

A problémák mellett igyekeztem azért alkotni is valamit, ha nem is túl sokat sikerült.
Farsang közeledtével a jelmezeimet szedtem rendbe kicsit, hogy kölcsönzésre kész állapotba kerüljenek. Nem sok van, illetve nem annyi, hogy nyugodtan reklámozzam, hirdessem magam. (Idén is csak azok jöttek, akik korábban is elégedetten kölcsönöztek.) Talán jövőre több ruhám lesz, bár ezt remélem évről évre és valahogy sohasem sikerül gyarapítanom.

Félkészre varrtam két boszi jelmezt (ugyanaz két méretben), csak a fotó kedvéért raktam össze, amúgy darabokban van, még nem végleges változat...

...és elkezdtem egy tavasztündért,

csak a szoknyarész van meg nagyjából, "vázlatosan", befejezve kicsit más lesz.

A régi magyar lány ruhát pedig kicsit feldíszítettem, de csak a szoknyát és a pártát.
Ilyen volt... :


... és ilyen lett:

A lányom barátnője nézte ki magának még tavaly, ezért szántam rá az időt. Annyira megtetszett az anyukájának, hogy meg is vették, fájó szívvel váltam meg tőle.
Közben igazítanom is kellett néhány jelmezen, ahogy idei viselője méretei kívánták.
És persze készítgettem apránként a kutyabőrt a saját lánykámnak.
Na és tervek, rajzok, ötletek, rendezkedés, rendezgetés. Ezek állandóan műsoron vannak.

Elnézést, hogy nincsenek összeszerkesztve a fotók, de csak netezni tudok a gépemmel, nagyobb memóriát igénylő programok még nem futnak rajta rendesen. Ezért csak több önálló képet tudtam felrakni, így lett ilyen hosszú ez a bejegyzés.