2009. március 30., hétfő

Régen volt

Csak most vettem észre Szarvasmici játékát!
Aki ápr. 1-ig jelentkezik nála és bemutatja menyasszonyi ruháját, ajándéksorsoláson vesz részt.
1998. június 13-án készültek a fotók, ekkor volt az esküvőnk.
Férjem kívánságának megfelelően rövid ruhát kreáltam magamnak. Szerinte nekem nem állt volna jól a hosszú, mert még nagyobb darab lettem volna benne.
(Ehhez tudni kell, hogy a egyszálkóró anorexiás nők az ideáljai.)
Az első képet egy korábbi bejegyzéshez hoztam össze még a másik blogomba, ezért került rá egy nászutas, nem menyasszonyiruhás kép is, elnézést, utólag nem vágtam ki már.
A második képen levágtam a vőlegényt, csak részben látszik a ruhája, amit szintén én varrtam. Igazán jó minőségű közeli kép sajnos nincs a ruháról, nem voltunk műtermi fotózáson, mert abba sem egyezett bele. Ezért nem látszanak igazán a ruha részletei, a csipkerátétek. Több virágot az esküvő napján bontottam még le a ruhám válláról, mert Ő soknak találta, így mondta "sok a susnyás rajta" (ezt a szót -susnyás- azelőtt soha nem hallottam még).
Aztán a második gyerekkel öt hónapos terhesen elhagyott...
Évek multán egy napon fogtam a ruhát és hirtelen felindulásból szétbontottam.
És meg is könnyebbültem tőle lelkileg.

20 megjegyzés:

Zazálea írta...

Miiiiiiiiiii? A végét nem bírom feldolgozni. Te jó ég.

Amaranta írta...

Én már az elejét sem...

Jobban jártál, hidd el! Bár tudom, hogy csúnya ilyet mondani.

Bea írta...

Csatlakozom az előttem szólókhoz...

De azért Te nagyon csinos voltál! Méghogy nagydarab...

kiseri írta...

Szívemből sajnálom, ami történt... elvált szülők gyereke vagyok, láttam anyám mennyit küzdött. Le a kalappal előtted, látva, milyen csodákat alkotsz! Még sok-sok erőt kívánok neked és a gyerekeknek! És akkoris csudaszép ruhád volt!

Csilla írta...

Olyan voltál mint egy kis balerina, kis tündérke. Igazán kislányos alkattal, aki ettől vékonyabb tényleg anorexias, szerintem.Bocsi, de szerintem ő meg uralkodó jellem nagyon is, mindnet ő akar megszabni. Nagyon szép ruha, ügyes vagy, főleg, hogy még férfi öltönyt is varrtál, bámulatos

Abile írta...

Gyönyörű szép a ruhád, nagyon ügyes vagy!!
Ha a dolog pozitív oldalát nézzük:
- Mennyi későbbi keservtől óvott meg Téged azzal, hogy még "időben" elhagyott!!

Bea írta...

Előttem már elmondtak mindent, csatlakozom. Még annyit tennék hozzá, hogy fel a fejjel! :)
Tehetséges vagy, kívánom, hogy legyél boldog is.

Zsuzska írta...

Nos, csatlakozva az elöttem szólókhoz, hidd el, jól jártál!!! Ami pedig a ruhát meg az egész varrótudományod illeti: Gratulálok, csoda ügyes vagy!!!

Princi írta...

Aranyosak vagytok, köszönöm, hogy leírtátok a véleményeteket.
A bejegyzés után kicsit magamba zuhantam ismét, feltéptem a sebeket részben. Valóban jobban jártam, hogy elment, bár nehéz egyedül a gyerekek miatt. Rajta vagyok, hogy túléljük.

ccsigaház írta...

nagyon szép vagy!a ruha is, a csokor is!

Juhizs írta...

Olyan vagy rajta, mint egy kislány (jó értelemben), de ilyen lábakkal fel is lehet venni rövidet ! :-)

Barbi írta...

A ruha csodás! Ha ilyen alakom lett volna, én is rövidet vettem volna fel! Bár a történet szomorú, az elmondottak után talán jobb is, hogy végül különváltatok. Leld minél nagyobb örömed a drága lurkóidban! :)

Juhizs írta...

Tudom, sokan elítélnek majd azért, amit most írni fogok:
de, ha egyszer - még időben - megtudom, hogy el kell távoznom az élők sorából, akkor előtte szeretném felkeresni a volt férjedet...
;-)
Nem tudom, említettem-e már, hogy harcias típus vagyok.

Princi írta...

Örülök, hogy tetszik a ruhám, nagyon kedvesek vagytok! Sajnos a ruha is, én is már a múlté. A kilók rámrakódtak, de legalább hűségesen ragaszkodnak hozzám. Nem is nagyon érdekel, úgysem vagyok már "versenyképes" a körülményeimmel.
Drága Juhizs! Nem vagy egyedül a véleményeddel, szándékoddal. Anyukámtól szinte naponta hallgatok hasonlókat, heti egyszer rendszeresen kivégzi gondolatban különféle módokon :).

kiseri írta...

Nem hiszem, hogy nem vagy már versenyképes, biztos vagyok benne, h vannak értelmes, szeretetre képes férfiak még a világon! Több barátnőm is van, aki gyerekkel talált új életre és új szerelemre! Higgy még benne!!!

Bea írta...

Egy barátnőm, egy hasonló típusú férj után sok évig élt egyedül, négy gyereket nevelt, tanári fizetésből. Még házat is épített. Nem mondom, hogy sosem volt kiakadva, ráadásul a következő barátja meg egy tesze-fosza hapi volt, álandóan vacillált ő közötte, emg a felesége között, míg végül a barátnőm kitette a szűrét. Most 55 éves, és új barátja van,és jól van, köszöni szépen. :)
Úgyhogy ez egy példa arra, hogy a szerelem nincs korhoz kötve. :)

szarvasmici írta...

Egyszer már kutyafuttában benéztem ide, meg beleolvastam a történetbe. Most leültem, és szép nyugodtan, lassan végigolvastam, és jól megnéztem. Barbinak már mondtam, hogy az ő ruhája befutó lenne nálam, ha újra kellene választanom. De amikor megláttam a Tiédet, teljesen ellágyultam. Szerintem ez a legbájosabb, legédesebb, ez a kedvencem. Az egész megjelenésed olyan kislányos , csini, tündéri. Na és akkor most olvasom a kedves vőlegény szavait... Nagy darab? Te??? Azokkal a vékony lábakkal, és karcsú derékkal? Jaj istenem! Na mindegy. A lényeg az, hogy gyönyörű voltál, a nyavalyás férfinépeket meg vigye el az ördög.

Princi írta...

Vigye, szerintem is! Örülök a hozzászólásodnak és köszönöm, hogy ismét benéztél hozzám.

Yana írta...

Szia!
Anyukádat már most bírom, hogy mindennap eljátszik a gondolattal...
Előttem is ahogy már leírták, jobban jársz nélküle. Hihetetlen, hogy van olyan ember, aki elhagyja az 5 hónapos feleségét...
2 gyerek mellett is úgyanúgy van esélyed a boldogságra!
Sok szerencsét hozzá!!!

Princi írta...

Köszi Yana!

Látogatóim (2008.08.27-től)

Képtáram / GALLERY (my creations)

Képtáram / GALLERY (my creations)
Kellemes nézelődést!