Valahogy elment a kedvem a blogozástól.
Csendes megfigyelő leszek csak néha, ha hiányérzetem támad. (Ha támad.)
Jó pár hete, hónapja olvasom itt-ott felbukkanva a következő problémákat, gondokat:
másolás, ötlet lopkodás, egyedi-nem egyedi, saját stílus-e, vagy egonövelés, "spanyolviasz-e", stb. méhkasba nyúlós témák.
Annyira kiábrándító tud lenni sokszor...
Jómagam naív, gyermeki örömmel kezdtem el ezt a blogot, jó volt megmutatni mindazt amim van és volt.
Ha féltettem volna, semmit nem rakok fel.
Tudom, sokan így vagyunk, voltunk ezzel.
Mutatni és örülni a másokénak is, mindenféle okoskodás, fontolgatás nélkül.
Csak úgy egyszerűen, mert jó és ennyi.
És mert keresgéltünk hasonló blogokat, vagy kaptunk kedves megjegyzéseket, találtunk egyre több barátot és örömöt.
Ha fentebbi témák vissza-visszatérnek, számomra azt jelzik, hogy ez a blogozás sem más, csak egy nagy verseny, ki tud szebbet, jobbat, újabbat, hogyan tudja lepipálni a többit.
Na meg örökös félelem, kiét másoltam le akaratlanul is, kit sértek, károsítok meg tudtomon kívül.
Elnézést mindazoktól, akikre ez egyáltalán nem igaz!
Lehet, hogy annak van igaza, aki tényleg csak magának írja, örökíti meg a dolgait, vagyis nem reagál a megjegyzésekre (vagy le is tiltatja ennek lehetőségét) és nem bóklászik mások oldalain sem.
Mert így nem kell csalódnia sem.
Lehet, hogy így fogom folytatni.
Félre ne értsetek, senkitől nem kaptam soha elmarasztaló sorokat, senki sem sértett meg.
Egyszerűen csak nem érzem már önfeledt játéknak ezt az egészet.
Kicsit furcsa így befejeznem ezt a bejegyzést, mégis kívánok mindenkinek békés, szívmelengető Karácsonyt!
Jó pár hete, hónapja olvasom itt-ott felbukkanva a következő problémákat, gondokat:
másolás, ötlet lopkodás, egyedi-nem egyedi, saját stílus-e, vagy egonövelés, "spanyolviasz-e", stb. méhkasba nyúlós témák.
Annyira kiábrándító tud lenni sokszor...
Jómagam naív, gyermeki örömmel kezdtem el ezt a blogot, jó volt megmutatni mindazt amim van és volt.
Ha féltettem volna, semmit nem rakok fel.
Tudom, sokan így vagyunk, voltunk ezzel.
Mutatni és örülni a másokénak is, mindenféle okoskodás, fontolgatás nélkül.
Csak úgy egyszerűen, mert jó és ennyi.
És mert keresgéltünk hasonló blogokat, vagy kaptunk kedves megjegyzéseket, találtunk egyre több barátot és örömöt.
Ha fentebbi témák vissza-visszatérnek, számomra azt jelzik, hogy ez a blogozás sem más, csak egy nagy verseny, ki tud szebbet, jobbat, újabbat, hogyan tudja lepipálni a többit.
Na meg örökös félelem, kiét másoltam le akaratlanul is, kit sértek, károsítok meg tudtomon kívül.
Elnézést mindazoktól, akikre ez egyáltalán nem igaz!
Lehet, hogy annak van igaza, aki tényleg csak magának írja, örökíti meg a dolgait, vagyis nem reagál a megjegyzésekre (vagy le is tiltatja ennek lehetőségét) és nem bóklászik mások oldalain sem.
Mert így nem kell csalódnia sem.
Lehet, hogy így fogom folytatni.
Félre ne értsetek, senkitől nem kaptam soha elmarasztaló sorokat, senki sem sértett meg.
Egyszerűen csak nem érzem már önfeledt játéknak ezt az egészet.
Kicsit furcsa így befejeznem ezt a bejegyzést, mégis kívánok mindenkinek békés, szívmelengető Karácsonyt!
12 megjegyzés:
Szomorúan olvastalak. Találkoztam már én is hasonló problémával... igaz csak olvasóként. Szerintem elsősorban mindenkinek magához kellene mérnie magát. Néhány hónapja kezdtem a varrást, de már most jó visszanézegetni a korábbi munkáimat.
Ha elmúlik a bizonytalanságod, várunk vissza szeretettel... mert nem az számít, hogy mit gondolnak mások rólad, hanem hogy Te mit gondolsz magadról! :o)
Hát bennem is hasonló érzések kavarognak egy ideje, velem is előfordult, hogy kb. egyszerre raktam fel vmit vkivel, persze csak később vettem észre, aztán jöttek a bejegyzések a másolásokról, stb. Úgyhogy én is csak csendes olvasgató, megjegyezgető maradok egy darabig. Bár tudom, a családom szívesen nézegeti a munkáimat, de egy ideig majd élőben!
Szomorú vagyok mert nekem nagyon foksz hiányozni .Remélem ez csak egy kis bizonytalanság nálad .Pedig még mindig várom hogy be nézz hozám .
Kis versenygés akkor is volna a dologban,ha nem ismernénk be.S ez nem is baj,mert arra késztet,hogy még jobbat próbáljunk,nem ?
Aki blogol,nyilvánosan,abban igenis van némi magamutogatási vágy,ami vonhat maga után kritikát,ellenvéleményt,kelthet akár visszatetszést,annyifélék vagyunk...A ki kitől másol-téma meg öregebb a blogolásnál.
Talán nem kell mindent megmutatni,tudomis én...ezért van nekem egy nem publikus blogom,oda felpakolhatok bármit,csak én látom :-)
Te tudod...szerintem nem kell ilyen komolyan venni.Ez csak játék :-)
Sajnálom, hogy ZÁRVA tartasz!!! :)
Én imádom nézegetni más blogját és akár ötletet, ihletet meríteni belőle!!! Ez az egyik fő előnye a kreatív blogolásnak!!! Tanulni, fejlődni a többiek által, mást, újabbat megismerni! Mi is lenne más a célja!!!
Engem jó érzéssel töltene el az is, ha valaki tőlem "lopna" ötletet, témát!!! Hát az szuper lenne!!!
Várunk vissza!!!
Teljesen egyetértek minden soroddal! Ám ha kicsit visszajön a kedved, visszavárunk, visszavárlak! Nekem annyi jókedvet adsz! Örülök, hogy a blogon keresztül a barátod lehetek! Nagyon sajnálnám, ha nem olvashatnálak többet! Engem is zavarnak ezek a dolgok, mert én is azt hittem naívan, hogy ez egy tökéletes kis alkotóvilág. Én kizárom ezeket a ronda gondolatokat, próbálok azokra figyelni, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint én, és szívvel-lélekkel csinálják, nem hátsó szándékkal!Egyébként meg annyira sajátos dolgokat alkotsz, hogy senki nem mondhatja, hogy máshonnan való az ötlet. Mindenki kerül időnként alkotói válságba, de kilábal belőle. Remélem, nálad is ez történik és túl leszel rajta! Nekem személyszerint nagyon hiányoznál! :-)
Úgy érzem, megszólíttattam!
Tervező révén én gyakran találkozom ezzel a problémával. Egyszer kitaláltam egy viccet is erre: Hogy hívják a lopást divatos szóval? -TREND!
Lehet, hogy nem is annyira vicces, mert így van! Mi tervezők, ha szeretnénk eladni, amit csinálunk, vagy legalábbis haszonnal eladni, akkor trendkönyvekből dolgozunk.
Úgy hívják, hogy ötletfejlesztéses módszer. Ha eredeti ötleted van, az általában nem eladható!!! De ha mindenki hasonlót csinál, akkor abból divat lesz, és eladható. :-(
Szóval az ötletfejlesztésnek igazából az volna a lényege, hogy a színek, formák, stílusok inspiráljanak, de ezáltal valami újat kellene alkotni! Nem lemásolni! Legalábbis, ha már tervezőnek tartjuk magunkat.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nézem a másét! Természetesen nézem, és a saját munkáim során fel is használom, de törekszem arra, hogy amit készítek, egyedi legyen. Mivel más is erre törekszik, és a gondolkodás a megszerzett ismereteken, tudáson alapul, a fejlődés iránya is hasonló lesz! Vagyis többnyire az eredmény is! Ha megnézek egy trendkönyvet, van több ezer fotó, ami más és más, de ha dolgozok, és jobban átnézem, rájövök, hogy ugyanazok a gyökerek. Vagyis megvan benne az irány, vagyis ezért trendkönyv! Többen gondolták ugyanazt!
Azt mondják az ezoterikával jobban foglalkozók, hogy az ötlet nem tőlünk származik, hanem az éterben van, mindenki számára egyformán elérhető... Meditatív állapotban le lehet csapolni... Tehát, ha valakinek eszébe jut valami új, az nem biztos, hogy másnak már nem fog. Úgyhogy nem kell azon aggódni, hogy mi lesz, ha ugyanolyat csinálok, mint más! Valami valamiből következően lesz, vagyis igenis előfordul, hogy nem Te találod fel a spanyol viaszt!:-) Ezzel meg kell békélni! Azon kívül azonos érdeklődésű emberek azonos irányban gondolkodnak, azonos helyeken (pl. üzletekben)fordulnak meg, azonos könyveket (lásd gyöngyfűzés) vesznek... és folytathatnám az azonos inspirációs lehetőségek tárházának felsorolásával... ide tartoznak a fórumok is...
És még valami: Pl. a gyöngyfűzés a népművészet része. A foltmunkák is! A népművészet elterjedése pont az egymást való másoláson, a minták csere-berélésén alapul! De attól, hogy a gyökerek azonosak, még az eredmény nem lesz mindig ugyanaz! Tehát, ha valaki erre adja a fejét, akkor vegye tudomásul, hogy azonos érdeklődésű embereket igenis inspirálni fog a munkája, vagy esetleg berakja a gyűjteményébe, amiből később majd dolgozik.
Szerintem egy dologra kellene figyelni! Ha valaki egy az egyben másol, az azért jelölje meg a forrást, és úgy látom, hogy ez a gyöngyfűzők esetében többnyire működik is! Ne irigykedjünk, mert az nem jó! Inspiráljunk másokat! Ha magadénak érzed a munkád, tudod, hogy Te csináltad két kezeddel, akkor ne érdekeljen, mit mondanak mások! Az a tudás a Tiéd! Növekedni, és gyümölcsözni fog!
Princi! A honlapomon fent van az elérhetőségem! szívesen leveleznék Veled magánban is!
Megértem, és elfogadom minden szavadat.
Hiányozni fogsz.
Remélem átgondolod, és mielőbb
visszatérsz.
Számomra ez egy készség, és képesség
fejlesztő játék, semmi több.
Örömmel venném ha engem utánozna
bárki. Én megszoktam kérdezni, megtehetem e?
Ezt a tudás iránti alázatom igy diktálja.
Sokan sokfélék vagyunk, de igy kerek a világ.
Ez a világháló, minden és mindenki
belefér, ha nekünk nem tettszik
szó nélkül hagyjuk.
Bizony ennek edzett lélek szükségeltetik.
Visszavárlak !!
Remélem, hogy hamarosan visszatérsz majd...
Van benne igazság, amit írsz, de sajnos ez egy meddő vita, amit páran gerjesztenek a blogok világában. A mai technikai világban annyit benyomás és inspiráció éri a nyitott szemmel és lélekkel élő embert, hogy szinte észrevétlenül rakódnak le bennünk a dolgok. Aztán pedig - amikor kreatívan alkotni szeretnénk valamit - egyszercsak előjön sokminden, néha keveredve. Ebből aztán egyedi dolgok születhetnek. Nem véletlen, hogy a Te munkáid igazi "Princis" alkotások voltak. Valahol bennük voltál Te is.
Végül tényleg csak azt írhatom, amit az elején is: Remélem, hogy hamarosan visszatérsz majd...
Boldog Karácsonyt Neked és Családodnak is!
Nincs új a nap alatt!
Hülyeség ez a ki kit sért meg meg ki kit másol dolog.
Több blogon láttam már hozzád hasonló bejegyzéseket és nem igazán értem.
Azért vannak a könyvek és a minták, hogy használjuk őket. Ezzel a céllal készültek készülnek.
Innentől kezdve meg mindenki a szerzőt másolja...
A szerző meg egy másik szerzőt mások aki szintén a múltba nyúlt annak idején....
Én pl azért blogolok, hogy kedvet adjak a kézimunkához és én tökre örülök, ha valaki a hatásomra kezd el kézimunkázni, vagy valami hasonló vagy akár ugyan olyan munkát készít mint ami nálam látható.
Szerintem a nyílt blogolás lényege ez.
Aki meg besértődik azon, hogy valaki koppint tőle az ne blogoljon...
A lényeg, hogy ha nem esik jól a blogolás akkor tényleg ne csináld, de én bízom benne, hogy meggondolod magad és láthatjuk még a szebbnél szebb munkáidat, mert nagyon inspiráló dolgokat készítettél eddig.
Nekem hiányozni fogsz!!!!
Hüphüp... :(
Szerintem emelkedj felül... és alkoss és mutasd meg nekünk, nem muszáj mindenki gondolatait ismernünk, annyi információhoz jutunk itt a neten, hogy ezt képtelenség feldolgozni... Pihenj rá egyet!
Megjegyzés küldése