2008. december 13., szombat

Szabad "lopni"!

Csak most találtam rá Marianna blogjára és olvastam egy bejegyzést, amit még napokkal azelőtt írt, mielőtt besokalltam e témától és megírtam a magamét én is.
Bár előbb olvastam volna, biztosan nem született volna meg a saját irományom!
De így is jó, annál jobb volt látnom a sok hasonló véleményt utólag.


A divatiskolában kaptunk több érdekes feladatot, az egyik pl. ez volt:
Elém raktak egy régi korabeli divatrajzot. Ki kellett választani egy ruharészletet és azt felhasználva,
"ELLOPVA" új ruhákat tervezni, több modellt is, mai kornak megfelelőeket.
Ez csak egy példa a másolásra, lopásra, ha ezt egyáltalán így kell kifejezni. Szerintem nem, nem is így hívtuk.
Nagyon örülök, hogy ezt a szót ilyen értelemben így utoljára írtam most le!
Szerintem ez és minden egyéb jószándékú másolás inkább inspiráció, továbbgondolásra késztető alap. Egy igazán kreatív, saját munkájára igényes ember úgyis hozzáteszi saját egyéniségét, színvilágát, stb. és úgy alkot hasonlót, vagy egész mást, mint ami az ötletadó kiindulópont, vagy annak bármilyen részlete, jellemzője volt.
Aki pedig nem kreatív, nem jó szándékú, az előbb-utóbb úgyis veszít. Én is találkoztam elrettentő példával, amikor a ruháimat úgy másolta és árulta sorozatban valaki, hogy szörnyű volt az anyag- és színösszeállítása és csúnyán volt megvarrva. Nem csoda, hogy bennragadt a nagykerüzletben. Nem tett hozzá, nem is vett el a fazonból, csak rondán másolta. Így nem érdemes...
Ha pedig valaki pont olyat készít, mint az eredeti ötletadó darab, az sem elítélendő. Csak ha anyagi haszonszerzésből teszi és sajátjának titulálja.
Egyébként elég megnézni csak a ruhák, öltözetek változásának, alakulásának folyamatát. Pl. egy színházi jelmeztervező ugyan honnan venné az ötleteit, ha nem a múltból, másoktól, viselettörténeti dokumentumokból?! Vagy pl. a mostani retrohullám produktumai talán szégyenletes és fantáziátlan másolatok?
És ha már divat, mit tesz a divatosan járó ember? Másol, "majmol". Vagy mégsem?
Szintén a divatiskolában tanultam, hogy aki feltételek nélkül állandóan követi az éppen aktuális divatot, annak nincs saját egyénisége, elképzelése önmaga és környezete megjelenéséről. De biztos benne, hogy jól teszi, amit tesz, nem szólhatják meg, hisz abszolút trendi. (Az más kérdés, előnyös-e, jól áll-e neki, korához, alkatához illik-e mindaz, ahogyan kinéz...)

Újságok, könyvek nyilvánossá tételének kérdése:
Amíg nem volt internet, szűkebb körben ugyan, de csak kölcsönadogattuk amink volt. Most itt is lehet, ismeretleneknek is hozzáférést engedve. Úgy gondolom, senki sem kereskedelmi céllal teszi, nem kap érte cserébe pénzt, csak megmutatja mások örömére. Aki pedig elment belőlük képeket, leírásokat saját gépére, biztosan nem fogja újraszerkesztve saját nevén kiadatni több példányban.

Szeretnék inkább mindenkit arra biztatni, hogy saját alkotásainak képeire tegyen vízjelet, vagy más felismerhető dolgot, amiről beazonosítható lesz. Nem azért, hogy elrettentsen a másolástól másokat, hanem azért, hogy ne kelljen gondolkodni, honnan is való, ha valaki elmenti magának, mert tetszik. Így tud rá utalni, honnan vette az ötletet és ő is, más is vissza tudja keresni az eredeti helyet, hátha talál még ott egyéb leírást, támpontot az elkészítéshez, vagy több hasonló témájú munkát, ami érdekelheti.
Ennyi jutott most eszembe...

11 megjegyzés:

baboo írta...

Szia! most így egyhuzamban olvastam el a bejegyzéseidet a "zárva" résztől, és egyrészt nagyon örülök, hogy mégis kinyitottál!
Másrészt meg valamelyest értelek is, meg nem is. Ha Te is arra a "botrányra" gondolsz itt a blog-világban, amiről én tudok, az tényleg nem volt szép, ha meg nem, akkor az az elszomorító, hogy egyre több ilyen van.
Én is azon a véleményen vagyok, hogy a blogolós társaságok a mai felgyorsult világban az összeülős-barátnős-kreaív alkotóköröket helyettesítik, bár szerencsére azért még akadnak ezek is, de az időhiány nagy úr, és így tőlünk távolabbra lévő emberekkel is érintkezhetünk nap mint nap, kicseréljük az ötleteinket, tapasztalatainkat. Én például blogolásom kezdetén nagyon tapasztalatlan voltam a varrásban, tulajdonképpen a Ti segítségetekkel jutottam egyre előrébb, és inspiráltatok egyre jobban a munkára. Ha ezidő alatt bárkit megsértettem volna a "lopással" akkor elnézést kérek érte, csak egyszerűen megtetszett egy-két tutorial, és elkészítettem őket, vagy egy-egy ötlet fogott meg. Arra is volt példa, hogy szabásmintát kértem, és kaptam is, azért máig nem tudok elég hálás lenni. De azt muszáj leszögeznem, hogy soha nem állítottam be egyetlen darabot sem a magaménak, emlékezetem szerint mindig megjelöltem a forrást, az ihlet-adót, és tudtommal nem is kaptam rossz szót érte.
És szerintem ez így van rendjén, és én is nagyon szivesen segítek bárkinek bármilyen alkalmazott technikámmal, amennyiben tudok.

Nekem nagyon sokat jelent az ebben a világban eltöltött néhány lopott félóra, amikor új embereket ismerek meg, barátokra találok- még ha csak virtuálisan is-, akiket ugyanazon dolgok kötnek le, mint engem, és ebből a kapcsolatból még valami produktum is számazik.

Persze ez csak akkor ilyen szép, ha valaki betartja az íratlan szabályokat, mint például amit Te is említettél, hogy egy inspirált/másolt minkát sajátnak bemutatni. ez valóban nem szép dolog, és ha erre mindenki figyelne, talán senkinek nem lenne parányi rossz érzése sem a kreatív-blogolással kapcsolatban. De sajnos emberek vagyunk, tehát esendőek, akik sokszor hibáznak, és míg világ a világ, ez nem sajnos/ nem sajnos nem fog fáltozni.

köszönöm, hogy elmondhattam a véleményem, és mégegyszer újra üdv itt!!

Juhizs írta...

..."aki feltételek nélkül állandóan követi az éppen aktuális divatot, annak nincs saját egyénisége, elképzelése önmaga és környezete megjelenéséről"...

hogy ez mennyire igaz!
Soha nem értettem a divat kapcsán, hogy miért is jó az embereknek, hoy egy adott évben, vagy két évben "egyformán", vagy majdnem egyformán néznek ki.
Ha ki lett kiáltva, hogy csíkos a divat, akkor miért is jó, hogy végigsétál egy utcán - miközben 30 csíkos jön szembe...
Még, ha nem is teljesen egyformák...na, nem is öltözködtem soha divatosan.
Belőlem tutin nem élne meg az iparág.

Princi írta...

Szia Baboo, én is örülök Neked, hogy leírtad a véleményed és hogy hasonlóan gondolkodunk. Nem tudom, milyen botrány volt, több helyen olvastam másolós témáról, de konkrét előzményeket nem ismerek. Csak sok utólagos különböző véleményt, amikből képet kaptam nagyjából a blogosok állásponjairól. De nem zavart egyik vélemény se annyira, mint amelyik bejegyzés a közelmúltban született, annak is csupán csak néhány sora. Nem volt személyeskedő, csak általánosságban elítélő mindekivel szemben, aki nem csak önmagából meríti az ihletet és örülni mer a saját kis munkájának egyszerűen, anélkül, hogy bárkit sértene vele. Nem foglalkozom vele már, annyi sok más kedves kreatívkodó blogtulajdonos van, akikért érdemes itt tölteni az időt. Én is szívesen segítek bárkinek és örülök, ha mástól kapok jó ötleteket. Ettől jó igazán és pont ezért nem öncélú magamutogatás csupán a blogolás.

Princi írta...

Juhizs, akkor együtt mentünk ki a divatból, de igazából nem is voltunk benne :)))

Barbi írta...

Örülök, hogy újra láthatok, olvashatok tőled új bejegyzéseket! Bár ezt a hosszút idő hiányában, még nem olvastam el, de holnap mindenképp! És szépek a ruhaterveid! Hajrá! :)))))

mmama írta...

Örülök hogy ujra itt vagy.
Neked is és Juhizsnak is :
- nem a külcsin, hanem a belbecs !!
- de biztosan ismeritek ezt a mondást.

Most egy kicsit csendesebb minden itt
a blogokon is.
Minden csoda 3 napig tart, remélem
elcsendesednek az ilyen gondolatok is, hogy ki kitől mit lop.
A csont lerágva.

A magam részéről nagyon örülök a döntésednek, kellemes blogolást
és ötletelést a továbbiakban is.

Amaranta írta...

Nem ragoznám ezt a dolgot tovább, csak sok puszit küldök neked, és örülök, hogy mégesem zártál be!

Edige írta...

Teljes mértékben egyetértek azzal, amit itt megfogalmaztál...
Tudod, mindig lesznek olyanok, akik nem érzik jól magukat, ha nyugi van - habár nem tudom őket megérteni. Én inkább távol maradok az ilyesmiktől, habár a véleményem azért meg van róla. A blogomat pedig kizárólag a hobbimnak tartom fenn és nem nagyon írogatok benne másról. Aki szeretne, az úgyis meg tud ismerni másként is... Annak pedig csak kimondottan örülni tudok, ha esetleg én inspirálnék bárkit is. ;-)

Abile írta...

De jó, hogy újra itt vagy!! Amikor bezártál én sem bírtam ki, hogy egy pár szót ne írjak az esetről a blogomban. :o( Szomorú voltam, de most örülök!

mazsola írta...

Örülök, hogy visszatértél, szeretek benézni hozzád. És örülök azoknak a gondolatoknak is, amiket itt leírtál. Én még nemrégen csöpentem bele ebbe a blogos világba, és azt gondolom magamról, hogy szépen, precízen el tudok készíteni dolgokat, amik megtetszenek, de nincs annyi fantáziám, hogy mindent magam találjak ki. Nem vagyok, művész, és nem is akarok művészieskedni. Egyszerűen örömmel tölt el, ha készítek ezt-azt, és az is, ha azt mások megbecsülik (legyenek a gyerekeim, családtagjaim, barátaim, vagy ismeretlenek, akik "értik" a bele fektetett energiát és érzéseket).Azt is tudom, hogy ezalatt a néhány hónap alatt sok olyat láttam, amit szívesen elkészítenék, ha lesz rá időm. De nem érzem, hogy ez tolvajkodás lenne, és rossz, hogy ezt sokan máshogy látják,néhány hete teljesen elbizonytalanodtam, akarom-e egyáltalán a blogomat csinálni, mert így pont az alkotás örömétől fosztanak meg.Végül még maradt. Örülök, hogy visszatértél, és leírtad a gondolataid!Jönnék még máskor is:)

Princi írta...

Köszönöm a hozzászólásaitokat, örömmel győződhettem meg róla ismét, hogy jó Veletek itt.

Látogatóim (2008.08.27-től)

Képtáram / GALLERY (my creations)

Képtáram / GALLERY (my creations)
Kellemes nézelődést!