2008. október 31., péntek

Valami készül...

... Pontosabban készülget csak.
Iszonyú lassan haladok a varrogatással! Hát, a semminél mégiscsak több.


Valami cipzáros akármi lesz, még kicsit variálok az eredeti elképzelésemen, de legalább már gyakoroltam a tűzést a stoppoló talppal.
És hát miért is ne, rögtön fémszállal, hogy még rizikósabb legyen. Persze van hozzá speciális géptűm!
Tegnap délután készült, miután elaltattam a kisfiamat és kicsusszantam mellőle.

2008. október 29., szerda

Ki játszik ilyet, csak lányoknak lehet...

Ki ismeri ezt a játékra hívogató dalocskát?

Kislányként a suliban gyakran összekapaszkodtunk többen az udvaron és hangosan menetelve énekeltük, ha szerettünk volna több kislányt összeszedni a kitalált játékunkhoz.
Már felnőttem, kinőttem sok dologból(sajnos!), de úgy tapasztaltam, itt sokan szeretnek még mindig játszani.
Amikor a pillangó jelmezes réges-régi fotómat keresgéltem itthon, akkor jött az ötlet, mi lenne, ha felraknák, megmutatnák mások is a gyerekkori fotóikat. De nem hírdettem meg.
Aztán mit látok Barbi

blogjában tegnap? Hát egy cuki babát, aki ő volt hajdanán!
Telepátia? Lehet!


Most akkor ezennel játékra hívok minden "kislányt", mutassátok meg, miből lett a "cserebogár"!

Szabályok, határidők szigorúan nincsenek!!!


Sajnos rólam nagyon nagyon kevés kép készült annak idején, szinte nincs miből válogatnom.

Ezen a képen kb. egy-másfél éves vagyok (a kisebbik), mellettem a nővérem csücsül.
"Bil kisasszony"-nak neveztek néha, az Ildi-Bildi-ből képezve.
Később Bogyó volt a becenevem nagyon sokáig, ezt keresztapám ragasztotta rám, azt hiszem...


Itt talán 4-5 évesen álldogálok egy váci rokonék kapuja előtt.
Külön figyelmet érdemelnek X-lábaim!
Ja, és a ruhámat Anyucikám varrta, a nővéremé is ugyanilyen mögöttem.

Ez pedig már a szokásos első osztályos képem.
Sokáig divat volt a pöttyös organzamasni a hajban, na és az iskolaköpeny.



Jó játékot mindenkinek!


2008. október 28., kedd

"PC 7" játék 2. rész

Először is megragadnám az alkalmat, hogy megköszönjem egy ismeretlennek, aki elindította ezt a pécézősdit és mindenkinek, hogy szivesen osztottátok meg egymással a legfontosabb dolgaitokat az életetekről.
Teszem ezt pont én, aki kapásból visszautasítottam ezt a játékot, de talán érthető indokkal.
Nagyon hasznos volt, szerintem sokan közelebb kerültünk, kerültetek egymáshoz lélekben. Én is több rokonlélekre leltem,aminek nagyon örülök.
Már nem vagyok egyedül a fura kis világommal.

Hát, akkor - mivel az előző nem lett valami hangulatos - újra írom, igyekszem pozitívabb dolgokat előkotorni magamból, magamról...

1. Miért pont Princi a nevem itt? Mert nagyon vonz mindaz, ami a hercegnőkkel hozható összefüggésbe: szépség, elegancia, kedvesség, műveltség, gyönyörű ruhák, kastélyok, bálok, tánc, csillogás, gazdagság, jótékonykodás, a mesék világa. Sajnos alig tudhatok ezekből valamit magaménak, de nagyon vágyom rájuk.

2. Eredeti végzettségem megnevezése igen hosszú: zeneiskolai zeneelmélet- szolfézs- és ált. iskolai énektanár. De nem tanítottam, először színház kórusban, majd egy hivatásos kórusban énekeltem, jelenleg is ez a munkahelyem.

3. Ha kapnék az élettől ajándékba 15 évet, újra kezdeném az iskoláimat és becsületesen megtanulnám mindazt, amit annak idején elmulasztottam. Kitűnővel végeznék minden évet és a hajdani kötelező orosz nyelv helyett angolt tanulnék. Mert ezzel ilyen idős fejjel már nem könnyű megbirkózni (nyelvtanulás), többször belekezdtem, de elakadtam a nehézségeknél.

4. Csodálom és tisztelem a gyerekek tiszta, őszinte lelkét, hogy képtelenek hazudni (azért kivételek is vannak sajnos!). Szomorú, hogy ezt a képességüket fokozatosan elveszítik, mire felnőnek.

5. Sok éve egyszer kölcsönadtam az énekhangomat egy színésznőnek a színházban. Nagyon érdekes élmény volt a hangfelvétel, soha azelőtt és azóta sem csináltam ilyet. Ott hallottam először a zenei anyagot (mivel még próbám sem volt belőle) egyszer, aztán rögtön rá is kellett énekelnem, amolyan mélyvízbedobósdi szituáció volt. Viszont nagyon jól sikerült! A színésznő nagyon hálás volt nekem, a premieren úgy izgultam, mintha a színpadon állnék, pedig már nem volt miért. (Sajnos pár hónapra rá autóbaleset áldozata lett. Mert mindig a jók mennek el.)

6. Azért nem tudok kedvemre alkotni egy ideje, mert pasizok. Van egy négy és féléves Bálintkám, aki teljesen kisajátít magának. Állandóan össze vagyunk nőve! Nagyon szeretem, ezt talán felesleges is írnom! Árnyékként követ mindenhová a lakásban, édes, megennivaló kis pasi! Ha lefekszünk - mert muszáj együtt aludnunk! - összebújunk, örömében nevetgél. Két gyerekem a franciaágyon alszik, én a padlón... Ez van... De már megszoktam és nem is bánom, egyszer úgyis felnőnek.

7. Szeretem a vidámparkot, pontosabban mindenféle forgó, szédítő, repítő izébe beleülnék!


Ennyi, nem írok plusz pontokat még.
Ami itt kimaradt, a másik oldalamon folytatom.
Majd.

2008. október 27., hétfő

Megadom magam


Mivel nem tudok mostanában varrni, egyéb újdonságot sem tudok mutatni, utólag játszom egy kis pécpéct.
Vagyis mégiscsak írok magamról 7 dolgot, de nem küldöm tovább a játékot senkinek. Mert hogy nincs kinek, mindenkit elért már.

1. Valami fatális tévedés folytán kb. 100 évvel később születtem meg, mint kellett volna. Nem igazán érzem jól magam ebben a korban. Ha lehetne, visszamennék időben a saját világomba. Persze azt hiszem rengeteg dolog hiányozna, amit itt már megszoktam, de az is lehet, hogy nem, csak ha a mostani tudatommal mennék vissza. Viszont félek, hogy nem egy gazdag grófnő lennék, vagy ilyesmi, aki bálokba jár, hanem csak egy koszos cseléd. (Akkor inkább itt maradnék...)

2. Az előzőből következik, hogy utálom a mai divatot, pl. a jellegtelen, fantáziátlan kombinéruhákat, a tépett egyenfrizurákat, ami nagyon keveseknek áll jól, mégis hordják, a lista hosszú, megkímélek tőle mindenkit.

3. Jónéhány éve nem érdekel az öltözködés. Valamit magamra húzok, mindegy csak takarjon belőlem minél többet. Nem igénytelenségből teszem. Amilyen ruhákban igazán szeretnék járni, azokban azt hiszem nevetséges lennék. Fiatalon még hordtam, akkor jól állt.

4. Szeretem a gyönyörűséges fehérneműket és mindent, ami nagyon nőies. De már nincs kinek felvennem és az alakom sem illik ezekhez sajnos.

5. Utálom a feketét, ami mindenki szerint roppant elegáns és örök divat. Számomra a nagy gyászos Semmit jelenti, ami mindent és mindenkit elnyel (mint a Végtelen történet c. mesében Fantáziaországot) . Csak kiegészítőszínként viselem el és csak deréktól lefelé.

6. Hiszek Istenben, a Teremtésben és hogy egyszer igazságot fog szolgáltatni és minden titokra fény derül. Szeretek álmodozni, szeretem a meséket, a játékbabákat, a csillogó dolgokat, a virágokat, és a FEHÉRet (Talán ez mind tudatalatti menekülés a sokszor nagyon is mocskos, taszító valós világból.). Meg szeretek minden világos és élénk színt, a romantikus holmikat, az ananászt, a rántottsajtot tartárral, a kólát, a reformkajákat.

7. Irtózom a húsbolt látványától, életemben még csirkét nem vágtam és nem is fogok. De mivel a kislányom húst hússal enne, nem száműzhetem a konyhából a húsféléket. Ugyanígy irtózom a műtétek, balesetek látványától is, ha véletlenül mégis meglátom, nagyon rosszul leszek, vagy el is ájulok.

+1. Szeretem a szép, kellemes, szelíd dolgokat, a rendet, tisztaságot, a becsületes, jóérzésű, józan életű, tiszta tekintetű embereket, a kisbabákat, a lélekszépítő (nem erőszakos) ZENÉT, az érzelmi, emberi mondanivalót tartalmazó filmeket, könyveket.

+2. Gyűlölöm az erőszak minden formáját (akció- és egyéb szemétrevaló filmek, rockzene és társai, politika, stb.), a dohányfüstöt, a járdán figyelmetlenül biciklizőket, az utcán szemetelőket, a falfirkálókat, rongálókat, az utcán, liftben köpködőket, az ügyeskedő ingyenélő gazember öltönyösöket, az igazságtalanság minden formáját.

+3. Vágyom arra, hogy én oszthassam be a saját időmet, én élhessem magamnak a saját életemet, megvalósíthassam a saját terveimet, teljesüljenek a reménytelen vágyaim.

+tényleg utolsó: Az élet vihara elvitte a pianinómat, sokszor hiányzik. Nagyon vágyom egy szintetizátorra és szeretnék dalokat írni. De időm erre se lenne természetesen, csak sokszor röpdösnek-születnek dallamok, hangzások a fejemben, amit jó lenne rögzíteni, kidolgozni.

Azt hiszem ennyi még sok is...

Elnézést az őszinteségért!!!
Nem fogok csodálkozni, ha ezek után nem lesz rám kíváncsi senki sem.
(Ennyi mindent utálni...? Bocsi, rossz időben születtem!)


Hogy valamilyen formában összegezzem mindezeket, íme egy kedves dal.
Egyik kedvenc (Barbie) mesefilmemből, melyben sok szép ruha látható, egyik szereplő egy álmodozó varrólányka, ő legalább csinos és fiatal, megtalálja a boldogságot, a dalszerző
pedig
szokatlan módon egy NŐ : Megan Cavallari

2008. október 26., vasárnap

X-szemes


Varrtam egy ilyet is. Sok hasonló aprócska van betervezve...


2008. október 24., péntek

Nagyikám műve



Mai rendezkedés, pakolászás közben előkerült ez a gyöngyös nyakék, amit még nagyikám készített nekem kislány koromban.
Számomra nagyon kedves emlék, főleg mert már régóta nem él a nagymamám.
Volt egy kerek piros, virágmintákkal festett fa varródoboza, abban tartotta a sok apró gyöngyöt, nagyon szerettem kotorászni benne gyerekként.
A suli farsangon viseltem ezt a pillangó ruhámhoz, amit anyukám varrt, nagyika flitterezett.

És íme én 8 évesen a farsangon.



2008. október 23., csütörtök

kiPCzős játék járvány


Tegnap este nem ültem már a géphez, mert későn kerültem haza a munkából.
Csak ma reggel vettem róla tudomást, hogy újabb játékőrület söpört végig a blogokon.
Elég rossz passzban talált, de ez nem a játékosok hibája természetesen.
Lehet, hogy most csalódik majd bennem Mmama, Mamis, Csigi, Kicsikató és Cserika78, akik engem kipécéztek, de nem viszem tovább a játékot.

Indokaim:

1. Szerintem már nincs is talán, akit nem ért el ez a járvány, mindenkit kiPC-zett már valaki, van akit többször is.

2. Nekem van egy másik blogom is, amiben jóval több, mint 7 dolgot lehet rólam megtudni, ha bárkit érdekel. A játék nélkül is folyamatosan ebbe fogom írni magamról, az életemről mindazt, amivel nem terhelem azokat, akiket csak a "Foltmesék" alkotásai érdekelnek.

Remélem senkit nem bántottam meg ezzel.

2008. október 20., hétfő

Kislányom műve


Ma készítette kézműves szakkörön ezt a kis madárijesztő lánykát a gyermekem.



2008. október 19., vasárnap

Keresztszemes szivecske


Mai művem, mert nagyon vágytam egy kicsit hímezni.
Még nincs kész a hímzés, csak mára ennyi elég volt.
Valami apró használati tárgyba fogom bedolgozni, még tervezgetem kicsit.




2008. október 16., csütörtök

Varrás helyett...


... most ezt mutatom. Kaptam én is egy kolléganőmtől.

3 ok, hogy miért utálják a nők a focit:






2008. október 13., hétfő

Meséskönyv magamnak


Múlt héten nyitott városomban hatalmas új üzletet az Alexandra Könyvesház. Nyitási akcióként minden könyv 25%-al olcsóbban kapható e hónap végéig. Így nem tudtam tovább ellenállni a kísértésnek, minden indok együtt volt eme könyv megvásárlásához.
Edit első könyvét is megvettem még annak idején, erről pedig csak pár hete tudtam, hogy megjelent. Nagyon szeretem a munkáit, számomra ő a legtehetségesebb magyar foltvarró. Mesevilágában nagyon otthon érzem magam, hisz én is egy álmodozó típus vagyok és valahogy gyerek maradtam belül felnőttként is.
Csodálom, mennyi mindent képes alkotni, nem fogy ki az ötletekből. És irígylem, hogy van rá lehetősége, mármint időben, mivel nekem pont ez a legnagyobb bánatom. Nincs időm, nyugalmam, hiába állnak hegyekbe a hozzávalók, tervek!
Röhejes, de arra vágyom sokszor, bár lennék már nyugdíjas és a gyerekeim nagyok, önállóak, hogy csöndes magányomat az alkotásnak tudjam szentelni végre.

2008. október 11., szombat

"D" táska KÉSZ!

Sajnos csak roppant csigatempóban van lehetőségem alkotni mostanában, de mégiscsak végére értem a sok kézimunkának, ami még hátra volt a táska befejezéséhez.


Íme a munkamenet:



1. Négyzet kiindulási forma helyett téglalappá alakítottam az eredetit és a középső rekesz széleinél megemeltem egy kis ívvel a széleket. Több részre bontva szabtam-varrtam a külső részt.
2. A bélés oldalát is összeállítottam.
3. A külső rész középső íves sávjából lesz a középső rekesz belseje, zsebeket varrtam rá az egymással szemközti oldalakra. A gallér sarkait lekerekítettem, a rövidebb oldalak szélére és a gallér íveire keskeny csipkét varrtam, melynek a széle most befelé néz még.
4. Bérlet, írószer, mobil számára készült lakhelyek.


5. Színt színre fektetve összegépeltem a külső és a bélésoldalt, kiszabtam a vatelint.
6. Összegombostűztem a három réteget, nehogy az alsó anyagtovábbító elnyújtsa a vatelint.
7. Az előző varrásvonal mentén hozzágépeltem a vatelint is.
8. A varrásráhagyásokat keskenyebbre vágtam, íves részeknél a varrásra merőlegesen becsipkedtem ollóval, sarkoknál levágtam, hogy simább legyen kifordítás után a szendvics széle körben.


9. A bélésen hagyott kis nyíláson keresztül kifordítottam a háromrétegű táskalapot.
10. Vasalás és tűzés következett, vigyáztam, hogy a zsebes részeket hagyjam ki.
11. Ezzel kész az alap a hajtogatáshoz. Eredetileg ferdepánttal kellett volna szegélyezni a háromréteű, tűzött négyzetet.
12. A bélés oldalon a középső sáv két széléhez felvarrtam a táskafülek rögzítőpántjait. Jobbnak láttam két fület készíteni, mert így a középső rekesz nyílásának teljes szélessége megmaradt.


13. Végre össze lehet varrni a bélés oldalon a két hosszanti szélt rejtett kéziöltésekkel a gallérok hajtásvonaláig.
14. Kifordítottam a színére, a varrásvonalat madeirával, csipkével, szaténrózsával díszítettem. A gallért leöltögettem, de nem végig, csak hogy vissza ne hajoljon, természetes gallérhatása legyen.
15. Félbehajtva megkaptam a táska végső formáját és kívülről összeöltögettem a külső oldalak mentén.
16. A varrat vonalát szines hímzett szalaggal takartam el, közben alul visszahajtottam a sarkokat, hogy mélysége legyen a táskának.

17. A táska két vállpántja összefonott anyagcsíkokból készült. Ezeket szőttem be szatészalaggal. Háromféle színű félbehajtott szalagból kezdtem a hatos fonatot, ebbe csúsztattam bele a hármas anyagfonatot.
18. A fonatok kezdését külön betekertem, díszítettem.
19. A fülek közepén a szalagok találkozási pontjait díszítéssel takartam.
20. Kész!

2008. október 10., péntek

Kukacolnék


Végre megjött a stoppolótalp, amit megrendeltem.
Először próbálkozom gépi szabadtűzéssel. Illetve eddig csak úgy tudtam, hogy állandóan forgatom a munkadarabot, ami elég lassú és fárasztó. Apróbb minták, kacskaringós vonalak szinte lehetetlen próbálkozások.
Itt a blogokból megtanultam azt is, hogy kukacolásnak nevezik azt a tűzésmintát, ami még a 2000-es nyári foltvarrótáborban tetszett meg, ott láttam először.
A készülő táskának felét már stoppolótalppal tűzhettem végre.
Szeretnék tanácsot kérni a tapasztalt kukacolóktól, hogy min múlik az öltések egyenletessége. A minta rajzolata az biztosan gyakorlás kérdése, ezt gondolom. A talp leírásában az áll, hogy az öltéshosszát, szélességét nullára kell állítani. Vagyis így helybenjár a tű, rajtam múlik, milyen egyenletesen tolom alá az anyagot, ennek függvényében hosszabbak-rövidebbek az öltések. Vagy másképp kell beállítani?
Aki tudja, súgjon egy kicsit! Köszi előre is!


2008. október 3., péntek

Majdnemkész táska


Colette-nél bukkantam rá a nyolcféle japán , egy négyzetből hajtogatva készült táskára, amik rögtön megtetszettek. Nagyon jó játékot hírdetett meg, lehetett jelentkezni, ki szeretné valamelyiket elkészíteni. A részletek nála olvashatók. Sajnos lecsúsztam az utolsóként elkelt "D" jelű táskáról, mert vártam, hogy az elsőként jelentkező elfogadjon tőlem egy kis segítséget.

Íme az eredeti táska Colette blogjából kölcsönözve:

Másnap reggel a következő új bejegyzésben is volt rá jelentkező. Így kettőjük közt várakozván nem lett enyém a lehetőség. De a táska nagyon megtetszett, mindenképp el akartam készíteni.
Mivel már játékon kívül voltam, nem kellett szigorúan ragaszkodnom az eredeti mintához.
A négyzetet téglalaposítottam és kis ívekkel megemeltem a belső rekesz peremeit. Így is még egyetlen darabból áll természetesen. Napok óta áll így félkészen, készítettem fázisfotókat is. Vártam. Úgy gondoltam, addig nem illik feltennem, míg a két játékban lévő gazdája közül valaki be nem mutatja a sajátját. Tegnap ez megtörtént, Nana elkészítette a táskát.

Az enyém pedig most így néz ki.
Az eredeti első látásra egy ruha (blúz) elejére emlékeztetett, ezért ezt hangsúlyoztam ki méginkább. Nincsenek még fülek rajta és a tűzés is hiányos. Csak a fotó kedvéért hajtogattam formára.

Ha befejezem, bemutatom újra fázisfotókkal együtt,
ha érdekel valakit.

2008. október 2., csütörtök

Jó tanács


Nem akarok senkit se kioktatni, játszani az okostojást. Csak párszor már megtörtént, hogy a hozzászólásokból szerettem volna elérni egy-egy blogíró társat, hogy megnézhessem az oldalát, de nem sikerült. Ezt írta ki a rendszer:

A profil nem érhető el


A kért Blogger-profil nem jeleníthető meg. Sok Blogger-felhasználó még nem tette nyilvánossá a profilját.

Ha Blogger-felhasználó vagy, javasoljuk, hogy biztosíts hozzáférést a profilodhoz!


Aki szeretné, hogy mások is ráleljenek, nézzen utána, hogy elérhető-e!

1. Jobb fönt: "Irányítópult"
2. "Profil szerkesztése"
3." Profil megosztása" , IDE TEDD BE A PIPÁT! KÖSZI!

Remélem senki sem veszi ezt rossz néven, jó dolog egymással megosztani a ténykedésünket.

2008. október 1., szerda

Semmit ne dobj el!


Ez én vagyok, voltam pár évvel ezelőtt.
Éppen szőnyeget horgolok hulladék függönyanyag(voile) csíkokból az albérleti "lomos"szobában.


Ez pedig később készült kiselejtezett pólókból.
Azért tettem most fel, mert Bruercsinél olvastam, nem tud mit kezdeni a kinőtt farmerekkel.
Semmi ruhaneműt el ne dobjatok, ha másra nem, hát erre biztosan jó!

Ez is organza (voile) maradékból készült.

Az első fotón ezen dolgoztam, gyakorló darab.
És ez pedig az idén nyáron megkezdett szőnyeg pólócsíkokból.
Már nem varrosgatom össze az egyes csíkokat, mint korábban, hanem így toldom össze:


Kis bevágást ejtek a csíkok végein, mint egy gomblyuk.

Átbújtatom az előző csík vágásán az újat.

Aztán az új csík túlsó végét húzom át önmagán.

Elrendezgetem, ezt kell kapnom.
Így néz ki, ha szorosabbra húzom. Horgolhatok tovább.

Ezek a kiselejtezett pólók elejét díszítették valamikor. Alex Anderson tévésorozatában láttam a pólópatchwork quiltek készítését. Vetexből kell kivágni akkora négyzeteket, hogy a minták szépen ráférjenek, majd rávasalni a kifordított póló elejére. Ezután már nem kell tartani attól, hogy nyúlós (volt) az anyag. A kivágott "blokkokat" tetszés szerinti színű és szélességű elválasztó sávokkal varrjuk össze, ezek egységes képpé rendezik majd a sok vegyes mintát. Szokásos módon szendvicsezzük, befejezzük.

Látogatóim (2008.08.27-től)

Képtáram / GALLERY (my creations)

Képtáram / GALLERY (my creations)
Kellemes nézelődést!