A májusi Praktika magazinhoz mellékelt gyöngyökből fűztem ezt az egyszerű karkötőt.Mivel egy élelmiszerboltban vettem az újságot, csak két példány volt, természetesen a másikhoz is zöld gyöngyök tartoztak.
Jobban szerettem volna kéket pl., de annyira megtetszett az ötlet az egyszerűsége miatt, hogy nem rohantam újságost keresni nagyobb színválaszték reményében.
Inkább örültem előre, hogy amint hazaérek, rögtön hozzáfoghatok és milyen nagyon jó lesz babrálni vele.
Aztán meg bosszankodtam egy adagot, mert olyan vastagságú gumidamilt csomagoltak hozzá, amire nem lehetett felfűzni a gyöngyök jó részét.
Se baj, először a tőlem megszokott türelemmel rászuszakoltam a vastag damilra a szemeket, félretéve amik szűknek bizonyultak.
De sajnos rossz helyen hagytam a munkámat és a kicsifiam szépen lefűzte az egészet, mire visszatértem folytatni.
Kezdtem újból már kicsit kevesebb toleranciával, egyre közelebb jutva az elhatározásig, hogy feladom.
Lefűztem!
Szerencsére volt itthon vékonyabb gumidamil, így harmadik nekifutásra lett kész az első szín.
Kezdhettem volna így is persze két potyakör helyett, de hát annyira szeretek hinni abban, hogy ők, akik összecsomagolták az alkatrészeket, biztosan nagyobb szakértelemmel rendelkeznek nálam. Biztosan én vagyok a béna, ha mindjárt az egyszerűbb megoldást keresem.
Különben meg ajándék lónak... :)
Kicsit bő lett minden kör -mert ugye minden szemet felhasználtam a hat színárnyalatból -, ezért a szalaggal elkötöttem egy darabkát belőlük a végén.
Ebből alakult ki egy kis medálszerű képződmény, kiegészítve egy kis itthoni zöldséggel.
Soha nem hordtam karkötőt, de amióta idén a szülinapomra kaptam a nővéremtől egyet ezüstből, kis horoszkóp medállal - amit ugye illik viselni-, kezdem megszeretni.
Szóval fűzök még néhányat, ha már olyan szépen türelmesen várakozik itthon vagy két fagyisdoboznyi hozzávaló :).
Ja, és a vastag gumidamilra is alkotok majd valamit méretesebb gyöngyöm-böngyömökből.
7 megjegyzés:
Nagyon szép, és az anyag is, amin fotóztad! :) Én épp a tesómék esküvői vendégkönyvét készítem, rózsaszín, amolyan 'princis'! :) Legalábbis mindig te jutsz eszembe, mikor varrom. :)))
Jé, mi is épp tegnap csináltuk meg Dorkámmal! Na, ezen látszik, a nők, hogy bíznak a készletekben. Én is szétgyötörtem magam, hogy rászuszakoljam a gyöngyöket erre a nyavalyás gumidamilra. Ha azt mondják, hogy rámegy, akkor ráááá kellll mennieeee!! :)))
Nem fűztem viszont fel az összes gyöngyöt, hogy Dorkának jó legyen csuklójára, de nagyon jó ötlet a Tied! És még jól is néz ki!! :)
Szeretem én is ezeket a színeket. Bár a karkötőket nem tudom elviselni magamon, úgyhogy marad a füli és a nyaklánc.
Szerintem meg ne úgy állj a dolgokhoz, hogy ők jobban értenek hozzá. Szerintem te is éppen olyan jól értesz hozzá- kérdés, hogy ők mennyire lelkiismeretesek?
Barbi! Az anyagból blúzféleség lesz a közeljövőben magamnak, már régen vettem. Azt már nem is mertem írni, hogy a kéken kívül a rózsaszín gyöngyöknek is örültem volna. Nehogy túl rózsimániásnak tűnjek. De persze örülök, hogy rám asszociálsz :)!
Bruercsi! Reméltem, hogy akad valaki az olvasóim közt, aki hasonlóan kínlódott a kis tök könnyű, kezdőknek szánt fűzőcskével. Örülök Neked és köszi!
Bea! Sokszor gondolok arra, hogyha nekem lenne csak egy icipici, de jól menő üzletem, biztosan nem mernék olyasmit kiadni a kezemből, amivel bosszúságot okozok másoknak, mert elvinnék a rossz híremet. A nagyoknak meg még ez is belefér. Lelkiismeret? Az meg mi a manó :))???
Hasonlóképpen jártam a praktikás gyöngycsomaggal, mint Te. A mi boltunkban sárga és lila-rózsaszín színekben volt az ajándék, nekem az utóbbi tetszett jobban! A kislányommal ketten végül összehoztuk a karkötőt, Ő fogja viselni.
szia!
én is kaptam a praktikában ilyen gyöngyös dolgot. meg is csináltam, sikerült rátuszkolnom:p
csk nem tudom h neked h sikerült a végét összecsomóznod. nekem mindig kiugrik, szinte lehetetlen.. nem tudnál segíteni?!
Kedves István!
Bár én -ahogy írtam is- vékonyabb gumidamilra fűztem, egy csomóval nekem is szétbomlott a két szálvég, ha kicsit meghúztam ellenőrzésképpen. Úgy csomóztam, ahogy a tűbe fűzött cérna dupla szálvégét szokás, de három-négy csomót is kötöttem még az elsőre, szorosra húztam mindig és teljesen egymásra igyekeztem igazítani a kis görcsöket. Nem bomlott szét így egyik gyöngysor sem. Remélem érthető és segít ez a kis magyarázat. Örülök a látogatásodnak :)!
Megjegyzés küldése