2008. november 23., vasárnap

Mindenütt jó, de...


...bizony nagyon vágytam már itthon lenni tegnap este!

A "dolgozóval" a fővárosba utaztam oda-vissza, koncertünk volt.
Fél 9 körül indultunk haza, miután mindenki a saját szabadonválasztott kezdő szintű gyakorlatát bemutatta a járdára fagyott vékonyka jégen a templom és az autóbusz közti szakaszon.
Közös volt az aggodalom, épségben hazaérünk-e.
A képernyőkön futó vígjáték elterelte részben a figyelmünket és rendesen haladtunk is egy darabig.

Aztán egyszercsak feltorlódtak a járművek az autópályán a mi oldalunkon és csak nagyon lassan lehetett menni a jég miatt. Nem tudtam tippelni, hány járgány alkothatja az előttünk guruló sort, mert az emeletes busz emeletéről sem láttam az elejét. Előttünk közvetlenül két autó vészvillogóval ment, gondolom nagyon nem szerették volna, ha beléjük csúszunk ekkora járművel.
A szembejövő forgalom látszólag akadálytalan, vagyis torlódásmentes volt, viszont két autót is láttunk az árokban, egyiket épp akkor húzták ki.
Egészen őszintén: féltem.
Ilyenkor lejátszódik bennem mindenféle lehetséges rossz, mi történhet bármelyik pillanatban. Nem kell hozzá túl sok fantázia...


Aztán egyszercsak, mint valami varázsütésre, vége lett a jégnek!
Épségben hazaértünk, hála a jó Istennek!


Elnézést, hogy most nem varrásról írtam, de ez a legnagyobb, legfrissebb örömöm, hogy itthon lehetek.

2 megjegyzés:

Bea írta...

Hát igen. Még nekünk sincs fent a téli gumi, sajnos.
Örülök, hogy szerencsésen hazaértetek!

Barbi írta...

Persze, hogy öröm! Annyi balesetet hallani és ti sokat utaztok! Vigyázz mindig magadra!

Látogatóim (2008.08.27-től)

Képtáram / GALLERY (my creations)

Képtáram / GALLERY (my creations)
Kellemes nézelődést!